Magyarország térszerkezete és régiói

GDP-nek átlaga alapján, 2003 (EU régióinak átlaga=100%)

öregszik;
a munkanélküliség viszont itt a legalacsonyabb az országban.
Gazdasága:
valódi centrumterület: földrajzi értelemben (az ország földrajzi középpontja: Pusztavacs), politikai-gazdasági tekintetben is;
a Budapest környéki települések mezőgazdaságára az intenzív zöldség- és gyümölcstermelés a jellemző;
az ipari létesítmények már kiszorulóban vannak a fővárosból, és az agglomerációs településekre helyeződnek át;
idegenforgalma a fővárosra és a Dunakanyarra koncentrálódik;
az átlagos gazdasági fejlettség alapján felállított régiós rangsorban az első helyen áll;
itt van az ország legnagyobb egy lakosra jutó adóköteles jövedelemmel rendelkező települése (Telki: 2000-ben 813 ezer ft/fő) és városai (Százhalombatta: 673 ezer ft/fő; Budaörs: 597 ezer ft/fő) is.

tájain helyezkedik el;
a síkságokon jó minőségű talajok, a hegységekben pedig többféle ásványkincs (barnakőszén, bauxit) található.
Népessége:
demográfiai helyzete viszonylag jó, az országban itt a legalacsonyabb a halálozások aránya;
magas a régió lakosságának iskolázottsági szintje.
Gazdasága:
jelentős, exportképes mezőgazdasági és ipari termeléssel rendelkezik;
jó a közlekedési infrastruktúrája;
a Balaton révén számottevő az idegenforgalma is.

erőforrása a jó minőségű termőföld és az erdőállomány;
ásványkincsekben szegény, bár feltártak nagy lignitmezőket.
Népessége:
jelentős a régióba a bevándorlás, amely mérsékli a népesség természetes fogyását;
iskolázottsági mutatói kimagaslóak.
Gazdasága:
a gazdasági fejlettséget tekintve a régiók rangsorában a második helyet foglalja el;
jelenleg mintegy háromezer – főként osztrák és német érdekeltségű – külföldi vállalkozás működik a régióban. A 90%-ban exportra termelő gépipart a multinacionális cégek uralják;
a mezőgazdaságban jelentős ágazat a szarvasmarha-tenyésztés;
intenzív az idegenforgalom, elsősorban gyógyturizmus és a Balaton mellett üdülőturizmus jellemzi.

(Drávamenti-síkság);
ásványkincsek a Mecsekben (feketeszén, urán) és a Villányi-hegységben (bauxit, mészkő) találhatók.
Népessége:
ez a legalacsonyabb népsűrűségű régió, amelyből folyamatos az elvándorlás jelenleg is.
Gazdasága:
gazdasági életében fontos szerepet játszik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar (szőlő- és bortermelés, szarvasmarha-tenyésztés, húsipar);
a mecseki bányákat bezárták, a bányászathoz kapcsolódó iparágak és szolgáltatások lehanyatlottak;
a régió egyetlen nagyvállalata a Paksi Atomerőmű;
a fejlesztések egyik legnagyobb akadálya a közlekedési infrastruktúra fejletlensége;
Az idegenforgalmi adottságok viszonylag jók (Balaton déli partja, gyógyvizek: Harkány, vadászat: Gemenc, borturizmus: Villányi-hg.).

(barnaszén, lignit, vasérc, rézérc, kőolaj, földgáz) közül ma már csak a lignitbányászat emelhető ki.
Népessége:
a XX. század utolsó két évtizedében a régió lakossága kb. 10%-al lett kevesebb – ez főként az elvándorlásnak köszönhető;
az iparvárosok népessége ugyanúgy csökkent, mint az apró- és törpefalvaké.
Gazdasága:
gazdasági szerkezetében tradicionálisan a nehézipar dominált, ezért lett a rendszerváltozás legnagyobb vesztese;
az egy lakosra jutó GDP 1975-ben még felette volt az országos átlagnak, jelenleg csak a 65%-ka;
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található az országos adóköteles jövedelmi ranglista utolsó települése, Csengéte (19 ezer ft/fő). Miskolc cégei közül egyetlen sincs a 200 legnagyobb magyarországi vállalat között;
a bányászat, kohászat válságágazat, és jelenleg leépülőben van. A vegyipar és az élelmiszeripar azonban napjainkban is versenyképes;
a mezőgazdaság ágazataiból a szőlő- és bortermelés (Eger, Tokaj) emelkedik ki;
a régió gyors felzárkózásának reménye a keleti határig kiépülő M3-as autópálya;
az idegenforgalom számára a hegyvidéki üdülőterületek és nemzeti parkok kínálnak lehetőségeket.

termőföld, továbbá a földgáz és a termálvízkészlet.
Népessége:
itt van az ország egyetlen olyan megyéje – Szabolcs-Szatmár-Bereg –, ahol 1990–1998 között a népszaporulat pozitív volt, tehát a születések száma meghaladta a halálozásokét;
kedvezőtlenek viszont a munkanélküliség és a lakosság iskolázottsági mutatói;
magas a cigányság aránya, a régió minden hatodik lakosa roma.
Gazdasága:
ez a régió az utóbbi harminc évben folyamatosan az ország legelmaradottabb térsége volt;
itt a legkisebb az egy főre jutó GDP;
kevés a vállalkozások száma;
alacsony szintű a külföldi tőke jelenléte;
az agrárszféra dominál, az ipart elsősorban az élelmiszeripar képviseli;
a közlekedési infrastruktúra fejletlen;
idegenforgalmi adottságai közül kiemelkedik a gyógyvíz (Hajdúszoboszló), a Hortobágy és a Tisza (-tó).