Fuggvenyvizsgalat
A függvényvizsgálat (függvénydiszkusszió) igen fontos terület. A függvények vizsgálata egyúttal a természeti - társadalmi törvényeknek függvény alakjában megfogalmazott tulajdonságai felderítését is jelenti. Általában a következő sorrend szerint végezzük a vizsgálatokat: I. Az „elemi úton” meghatározható függvényjellemzők 1. Az értelmezési tartomány konkrét felírása (ha nem adták volna meg). 2. A zérushelyek, y tengelypont kiszámolása. (Zérushely: ahol y=0; y tengelypont: ahol x=0.) 3. A folytonosság vizsgálata. Szakadási helyek megadása. 4. Paritás vizsgálat (páros vagy a páratlan függvény, vagy egyik sem). 5. Egyéb elemi jellemzők: periodicitás, ill. más, a függvényutasítás által meghatározott speciális tulajdonságok vizsgálata. Példa: végezzük el az függvény diszkusszióját (vizsgálatát)! 1. Az értelmezési tartomány konkrétan: U.i.: a nevező nem lehet 0. A képlet átalakítható: A g(x) egy pont (x=4) kivételével meg- egyezik f(x)-szel. Így elegendő a vizs- gálatot a g(x) függvényen elvégezni. 2. Zérushely (ahol y=0): 2x2=0, azaz x=0. y tengelypont (ahol x=0, helyettesítés): y=0. 3. A nevezőt az x=4 helyen nullává tevő x–4 tényező megvan a számlálóban is, ugyan- úgy első fokon. Ezen helyen a függvénynek megszűntethető szakadása van. Ez azt jelenti, hogy ha a g(x) függvényt ábrázoljuk, akkor az f(x)-et megkapjuk, annyi eltérés- sel, hogy az f(x)-nél a 4 helyen „lyuk” van a függvénygörbén. Az x–3 és az x+3 tényező nincs meg a számlálóban, így az x=3 és az x=–3 helyeken a függvénynek nem megszűntethető szakadásai vannak. A függvény másutt folytonos, mert folytonos függvények hányadosa (művelettartás). 4. A g függvény páros, mert g(–x)=g(x). (Az ábrázolásnál ezt az információt jól ki lehet használni.) 5. Egyéb jellemző közvetlenül nem látszik, nem keressük. II. Helyi szélsőérték, monotonitás vizsgálat A vizsgálathoz az első és a második deriváltakat használjuk fel: Helyi szélsőérték ott lehet, ahol g’(x)=0, azaz –36x=0, x=0. Mivel g”(0)